Tegnap volt szerencsém szemmel kísérni egy színvonalas divatbemutató előkészületeit. Elképesztő, hogy milyen összhang, koncentráció és fegyelem szükséges egy sikeres lebonyolításhoz. A ruhák megtervezése és elkészítése csak az egyik nagy falat, de ahhoz, hogy valóban élvezetes show kerekedjen a nap végén egy összeszedett csapatra van szükség, akik tudják, hogy mikor hol a helyük és mi a feladatuk.

A Design hét keretein belül megrendezett Modularity Fashion Show alaptémáját a spanyolországi csempék ihlették. Merő Péter az utóbbi időben sokat járt Spanyolországban és a csempék mintázata olyannyira inspirálta a tervezőt, hogy azok világát anyagokban, ruhában is szerette volna kifejezni.  Németh Edinával megalkotott közös kollekciójukban állíthatom, hogy kitettek magukért. Az anyagválasztás a neoprénre esett, ami alapvetően egy merev anyag, de nekik sikerült életre kelteni. Vágással, szabdalással és egy kis forgatással játszottak a textúrával, ami egy új és különleges háromdimenziós megoldást eredményezett.

Cakó Kinga és Kármán Orsolya pedig a sík és térbeli formák összjátékát csempészték bele alkotásaikba, melynek eredménye gyönyörű színek és egyedi formavilág.A kollekciókat Vágó Réka koncepcióba illeszkedő cipőcsodái tették teljes egésszé.Minden egyes alkotásról elmondhatom, hogy elegáns, nőies és a hétköznapi ember számára is hordható viseletek. Egy szerencsém volt, hogy a helyszínen nem lehetett megvásárolni a ruhákat, különben súlyos pénzköltés áldozata lettem volna.Hoztam pár fotót az előkészületekről, ami bepillantást enged a háttérben zajló felkészülésbe. Kíváncsi vagyok, hogy hányan sejtik, hogy ekkora munka áll egy ilyen divatbemutató mögött. A vendégek mindig csak a végeredményt látják, ami a csodáról, pompáról és tökéletes kivitelezésről szól. A pillanatok alatt véget érő show nem tudna megvalósulni a gyönyörű modellek, szorgos stylistok, öltöztetők, fodrászok és sminkesek nélkül. Kicsit olyan érzésem volt, mintha egy kártyavár közepébe csöppentem volna, ahol mindenkinek megvan a maga kis szerepe, de senki nem tud létezni a másik nélkül. A ruhák sorrendbe rendezését követően, ruhapróbák, koreográfia próba és főpróba követi egymást. Közben a modellek szépülnek, hol a smink készül, hol a haj, de közben le-fel öltöznek és valahogy mindenki tudja, hogy mi a dolga. Az öltöztetők sürögnek a tervezők és modellek körül és azt lesik, hogy hol tudnának segíteni, de közben próbálnak észrevehetetlenek maradni, hiszen az ő szerepük is megkérdőjelezhetetlen, de attól jók, ha képesek belesimulni a nagy egészbe. Persze ne felejtsük el a technikai készületekben résztvevők munkáját sem, akik biztosítják a helyszín felkészítését és a showt élvezetessé tevő zenei aláfestést. Őket sem irigylem.